A legtöbb ember, aki hozzánk fordul, alapvetően családi ház építése kapcsán kéri a segítségünket. Ha tehát azt a kérdést halljuk, hogy „Milyen beton kell az alapba?” – akkor nagy valószínűséggel a házuk alapjáról érdeklődnek.
De mi is az az „alap”, és mitől függ, hogy milyen beton kell hozzá?
Milyen beton kell az alapba – na de milyen alapba?
Kezdjük a „betonalap” fogalmával, íme egy nagyon leegyszerűsített magyarázat. Egy olyan betonfelület, aminek feladata, hogy a rá emelt építmény súlyát elbírja, és a terheket eloszlassa az alatta levő talajban. Magyarán ez a beton lesz felelős azért, hogy amit ráépítenek, maradjon stabil sokáig.
Az alapozáson belül többféle alapozási módot különböztetünk meg, amiből számunkra most a síkalapozások érdekesek. Ezek közül a legnépszerűbbek:
- pontalapozás,
- sávalapozás,
- gerenda/szalagalapozás,
- lemezalapozás,
- speciális síkalapozások.
Ezek közül azokat, akik a házuk számára keresnek megoldást, a sávalapozás érdekelheti leginkább.
Milyen beton kell az alapba – a sávalapozás
A sávalapozás arra való, hogy a ráépülő falakat tartsa stabilan. Mivel a falak hosszú sávokban futnak, ezt az alapozásuknak is követnie kell. A sávalapok tehát felülről nézve betonból készült „keretek”-nek látszanak.
A beton sávalapok szélessége általában olyan 50-60 centiméter körül szokott lenni. Mélysége el kell, hogy érje a minimum a 80 centiméteres fagyhatárt, de általában inkább 100 cm szokott lenni.
A családi házak sávalapja tehát a következőképpen készül. A főfalak mentén és hosszában ásnak egy kb. 60 cm széles és 100 cm mély gödröt, amit megtöltenek betonnal.
A sávalap a családi házak leggyakrabban alkalmazott betonalapozási technikája. Ez persze csak normál körülmények között jó választás. Vagyis akkor, ha a talaj, amire a ház épül, megfelelően jó teherbírású. Ha nem, vagy a ház alapja talajvízszint alá kerülne, akkor lemezalapozást szoktak alkalmazni.
Milyen beton kell az alapba – a leggyakrabban alkalmazott betonfajták
A sávalapokhoz nem mindegy, hogy milyen betonminőséget használunk, főleg a nyomószilárdság tekintetében. Általában a C12/15-ös nyomószilárdság a minimum, de C16/20-at is szoktak használni.
A másik fontos kérdés a beton konzisztenciája, azaz hogy bedolgozás előtt mennyire folyós a beton. Sávalapozás esetében általában földnedves (F1), kissé képlékeny (KK) vagy képlékeny (K) betont szoktak alkalmazni.
Milyen beton kell az alapba – a vasalás fontossága
Mivel a beton csak nyomóterhelésre valók, a sávalapokat vasalni is szokták, az alap a húzóerők ellen is védve legyen. E két anyag kombinációval kellően ellenálló alapot lehet előállítani.
Egy családi ház stabilitásának feltétele a jó minőségű betonalap. Ne bízza a véletlenre! Bízza szakértőkre: Beton-Dimenzió Kft. – a betonozás szakértője.