Betonozás kiszámítása – ezekre figyelj, hogy jól kalkulálj!

Betonozás kiszámítása – ezekre figyelj, hogy jól kalkulálj!

Nemcsak az ipari betonozás során, de egy egyszerűbbnek tűnő házépítéshez is kiemelkedő fontosságú a szükséges betonmennyiség pontos kikalkulálása.

Főleg ez utóbbi esetben nagyon nem mindegy, hogy 1-2 m³ betonnal elszámoljuk-e magunkat az egyes munkafázisokhoz. Az nagyon bosszantó lehet, és a munkavégzést is megakasztja, ha az építkezés közben derül ki, hogy nincs elegendő alapanyag. De az sem jó, ha utólag kiderül, több van, mint kéne. Egyrészt felesleges költségekbe vertük magunkat, másrészt mihez kezdjünk a megmaradt betonnal? Így érdemes kicsit körbejárni a megfelelő mennyiségű beton kiszámításának módját.

Betonozás kiszámítása – a számítás alapjai

A betonozási szektorban az alapmennyiség, amivel számolnak, a még nem megszilárdult, azaz friss beton köbmétere. A súly azért nem mérvadó, mivel az adott egységnyi betonanyagok az összetételük különbségei miatt akár nagymértékben is eltérhetnek.

Ahhoz, hogy kiszámítsuk, az adott munkához mennyi betonra lesz szükségünk, a betonozandó felület pontos méreteit kell megadni. Ez a felület lehet út, födém, aljzat, járda is. Bármelyikről is van szó, minden esetben a hosszúság, szélesség és magasság/mélység szorzata határozza meg a névleges betonigényét.

Betonozás kiszámítása – a gyakorlat a valóságban eltér az elmélettől

Ahogyan a fentiekben is írtuk, a szükséges adatok csak a névleges betonigényt adják meg. A valóságban az eredmény a legprecízebb számítások ellenére is eltérhet, ezzel a legtöbb szakember is tisztában van. Akad ugyanis néhány tényező, melyeket érdemes figyelembe venni a tervezés során.

Az egyik legfontosabb az, hogy a friss beton térfogata a szilárdulás folyamán változik. Legtöbbször az a végeredmény, hogy a beton térfogata az eredetileg mérthez csökken. Ennek több oka lehet (pl. időjárási tényezők, víz/cement aránya), és a beton minőségétől függően kisebb-nagyobb mértékben ingadozhat a mértéke. Azonban ezt mindenképpen érdemes szem előtt tartani az előzetes tervezés során.

További gyakorlati tanácsok:

• Alapozás betonozásánál nem elegendő a névlegesen kalkulált térfogattal számolni, ugyanis a markológépek a munka során sosem tudnak tűpontossággal dolgozni. Ezért érdemes néhány méterenként újra mérni a kiásott alap szélességét és mélységét, és ezeket a szakaszokat számítani bele a betonszükségletbe.

• Aljzatbeton esetében is legtöbbször csak a zsalu négy sarkában végzik el a térfogatméréseket. Ha azonban igazán biztosra szeretnénk menni, ennél több ponton, középen is mérjünk, és a kapott eredmény súlyozott átlaga alapján kalkuláljunk.

Beton kiszámítása – hogyan tervezhetünk minél pontosabban?

Ahhoz, hogy minél jobban meg tudjuk határozni a szükséges betonmennyiséget, a következők segíthetnek:

• A fentiekben vázolt okok miatt eredendően érdemes már előre 2-10%-ot rászámolni a névleges eredményekre.

• Az építkezés megkezdése után, a betonozási munkák vége felé közeledve viszont érdemes újrakalkulálni az értékeket. Így még időben tudjuk esetleg korrigálni az eredetileg mennyiséget.

Ezáltal elkerülhetjük, azt a kellemetlen helyzetet, hogy idő előtt elfogy a szükséges mennyiség, de megelőzhetjük a túlzott feleslegtermelést is.